Program


DUNA SZIMFONIKUS ZENEKAR - AZ "OROSZ EROICA"

DUNA SZIMFONIKUS ZENEKAR - AZ "OROSZ EROICA"

Pjotr Iljics Csajkovszkij (1840-1893) orosz mester zeneszerzői technikáját egész életében a dallam szolgálatába állította, sőt az emberi énekhangra képzelte el még akkor is, ha hangszeres zenét és nem operát írt. A kiválasztott három operarészlet azt is nyilvánvalóvá teszi, hogy mint operaszerzőre az olasz bel canto-n kívül milyen nagy hatással volt Mozart művészete is.  több

Aktuális előadások



Az „orosz eroica”
2020. február 21. (péntek) 19:00
Duna Palota - Színházterem (1051 Budapest, Zrínyi u. 5.)

Humperdinck: Csipkerózsika – szvit
Három részlet Csajkovszkij operáiból:
A pikk dáma – Liza áriája
Jolantha – Jolantha ariosója
Anyegin – Tatjana levéláriája
Borogyin: 1. (Esz-dúr) szimfónia


Közreműködik: Fodor Gabriella – ének
Vezényel: Horváth Gábor
Műsorvezető: Zelinka Tamás

Engelbert Humperdinck (1854-1921) német zeneszerző valószínűleg Wagner hatására, közvetlenül az ő munkásságához kapcsolódva írta meg operáit, melyekben a wagneri mítosz világát gyermeki meseországgal váltotta fel (pl.: Jancsi és Juliska). 5 tételes Csipkerózsika-szvitjét 1902-ben komponálta.

Pjotr Iljics Csajkovszkij (1840-1893) orosz mester zeneszerzői technikáját egész életében a dallam szolgálatába állította, sőt az emberi énekhangra képzelte el még akkor is, ha hangszeres zenét és nem operát írt. A kiválasztott három operarészlet azt is nyilvánvalóvá teszi, hogy mint operaszerzőre az olasz bel canto-n kívül milyen nagy hatással volt Mozart művészete is. 

Alekszandr Porfirjevics Borogyin (1833-1887) kiváló orvos és kémikus volt. A zenével emiatt csak ideje egy részében, mellékesen tudott foglalkozni. Komponista barátai biztatására írta meg 1. szimfóniáját, melyet Muszorgszkij „orosz Eroicá”-nak nevezett el, amivel nemcsak Beethoven azonos hangnemű „Eroica” szimfóniájának hangnemi közösségére, hanem – elsősorban – a mű jellegére, a mondanivalójának energikus, harcos lendületére is utalt.

Fodor Gabriella 2004-ben debütált a Magyar Állami Operaházban. Azóta az Operaház vendégművészeként fellépett többek között Pamina, Sylvia, Michaela, Desdemona, Mimi, Margherita-Elena, Mamaine Koestler szerepében. Rendszeresen szerepel hazai és nemzetközi fesztiválokon. 2008 óta a Budapesti Wagner-napok rendszeres fellépője, Waltraute és Wellgunde szerepét énekli a Ring produkcióban.

Horváth Gábor 1988-ban szerezte első diplomáját a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Középiskolai Énektanár és Karvezető szakán, majd 2002-ben a karmester szakon kitüntetéses diplomával végzett Lukács Ervin és Gál Tamás irányításával. Jelenleg a Gödöllői Szimfonikus Zenekar művészeti vezetője és vezető karmestere, a Zuglói Filharmónia Szent István Király Szimfonikus Zenekar másodkarmestere, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Karmester és Karvezetői Tanszék adjunktusa, és a Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskola karvezetés, valamint kamarazene tanára.

(Zelinka Tamás)